2012. október 31., szerda

Őszvégi Kalandok...

Nos,mint az a jó programokkal lenni szokott,valamilyen szinten váratlanul érkeznek,hát a vasárnapi is ilyen volt.
Szandra üzent,hogy mi lenne ha mennénk _______-ba ,_______-re.
A kihúzott részekre is hamarosan fény derül ;)
El is indultunk azon a bizonyos vasárnap reggelen,pontosabban dél után. Bár ez nem volt olyan zökkenőmentes. 13:41-re kellett leérjünk a Plázához... Terveim szerint 12:45-kor mentünk volna el itthonról... Ahha,persze.... lett belőle 13:05 ....Szóval szedhettük a lábainkat... kb.4 km lehetett a táv ,és a helyszínen kiderült,ezt kb. 20 perc alatt megtettük.... Szép mondhatom... A jegypénztárnál /mert,hogy nem a pláza volt az úticél,hanem a konzum/ egy kis "lihegés" után végre kiböktük a türelmesen várakozó pénztárosnak,hogy mit óhajtunk.  Közben a bent várakozók Fidot nézték , és dicsérték türelmét valamint szép küllemét...
Sokan elmászkáltak mellette,vagy mutattak felé ,volt aki meg is szólította ,és barátságosan vagy semlegesen reagált. Szóval nagyon büszke voltam rá,amit egy nagy adag simogatásban vele is tudattam.13:30 magasságában a felüljárón át lekeveredtünk az 5-ös vágányhoz.  A vonatra már fel lehetett szállni,így nem kellett a hidegben várakozzunk . Bár óra 41 helyett csak 50-57 felé indultunk el,a lényeg,hogy már az úti célunk elérése nem volt annyira távoli dolog. Csak pár megálló és meg is érkeztünk .... Megérkeztünk Oroszlányba.. Első dolgom az állomásról vala kikavarodás után,az volt,hogy tájékozódási segítségként felhívtam Szandrát. El voltunk kényeztetve,hiszen elénk küldtek valakit... Timit és Beagle-jét,Ralph-ot. Mint kiderült a sulitól nem messze voltunk,legalább könnyű megjegyezni az odavezető utat. Mostmár nem titok,Agility edzésre jöttünk.
Nem voltunk sokan,éppen annyian és olyanok,hogy jól érezzük magunkat.
Fido kifejezhetetlenül túl volt pörögve ,az előző napi  vagyis még az aznap hajnali dolgok miatt...
Ugyanis szombaton esküvőn voltunk,és vasárnap hajnalban értünk haza. Addig rájuk egy kedves barátunk,Móni vigyázott. Ő ehhez nincs hozzászokva,ráadásul a napokban nem sok lehetősége volt mozgásra... Így aztán egy hiperaktív Fidoval kellett valamit kezdenem. Több pálya is felrakásra került,hisz most sem az idővel sem az energiahiánnyal nem kellett problémázzunk. Én személy szerint nagyon jól éreztem magam egész végig. Az utolsó körök felé,már "nyuszifül" is kezdett irányíthatóvá válni ,ahogy azt én megszoktam. Bár köztudott rólam,hogy a megfelelő minőségű pihenés hiányában a mozgás és beszéd koordinációm nem az igazi... Ez csak úgy kapcsolódik ide,hogy a a "zóna" szót  sikeresen kifelejtettem a pályáról,nem is beszélve,hogy sokszor saját magamban botlottam volna meg... Ehhez ráadásként egy hiperaktív kutya..jó páros vagyunk mi,ezt mindig is tudtam :D
A nap lezárásaként újrakezdtük tanulni a szlalomot ,immáron a folyosós módszerrel. Elsőnek Fido nem értette,miért kell egyenesen végigfutni,de a végére 1-2 kavarodás után egészen belejött és már szűkebbre lehetett neki húzni...
A 17:05-ös vonattal kellett útra keljünk,előtte persze egy gyors búcsúzkodás ......
Az állomáson vettünk egy jegyet magunknak,hogy ne kelljen annyit gyalogoljunk. Alsógallán leszálltunk ,majd útközben csatlakoztunk Anyumhoz,aki kiindult elénk.
És hogy meglepődjek,Fido nem fáradt el,itthon még játszani is akart :) Szóval még várat magára a hulla fáradtság /részéről/ :)
Videók csak később,képek pedig nem készültek.... majd legközelebb :)
és mégvalami...

Tádááám :

1 megjegyzés:

  1. a tádáám a végén :D királyságosságosság!

    Vasárnap délután folyt köv ;)

    VálaszTörlés