70.nap a kutyasuliban

 Az idő igen csak esőre állt , de ennek ellenére is elindultunk. Útközben csatlakozott hozzánk Balázs ,Vadásszal a fiatal Német juhásszal .
Hamar kiértünk a területre , ahol szinte nem is kellett várakozni. Fido szokásához híven "hisztirohamot" kapott,és mindenkit üdvözölni akart.
Andi segített bevinni a bicót,ami nagyon jól jött,hisz abban a helyzetben 8 kéz is kevés lett volna.
Klikker-kaja és "SAMU" előkészítve a Dummyval együtt.
Nagyjából készen álltunk a kiképzésbe való bekapcsolódáshoz. Közben Szandra is megérkezett,így további perceket tölthetett az úrfi "örömmámorban". Az engedelmesnél kellett pár perc,mire teljesen rákapcsolód a munkára. Utána viszont *___* a szemkontaktusa ...a lábnál követése,helyben maradásai *____*  nagyon ügyes volt :))
Olyan büszke voltam rá,hogy ilyen szépen dolgozik... A napokban sokat gyakoroltunk és íme az eredménye *__*    Az apportnál nem volt olyan szép a beülése ,de hát ez van.. :)
Szünetben megitattam és amíg a többiek az élelem magtagadás részt csinálták próbáltam gondolatban végigfutni a Szandra által 12 akadályból összeállított jumping pályán.
Az első 2 kör szerintem egész jó volt :) A fordulatokat szépen vette , pár zóna hibája volt /miattam/ ,de se baj :) A lendületére panaszkodni nem lehet...Amikor valami kizökkenti,utána szétesik,és bár szeretné jól csinálni,olyankor semmi sem úgy megy ahogy kéne... Na ez jellemezte az utolsó köröket. A tőlünk alig pár méterre folyó Őrző-Védő gyakorlás nagyon leszívta a figyelmét... Próbált figyelni,de nem ment neki úgy,mint előtte.... A palánknál szép zónázás után vissza felment javítani,valamint "megbotlott " a kúszóban amitől teljesen bepánikolt és le is hangolódott :// Kijavítottuk a hibát és egy kevésbé jó,de ő-v melletti záró kört még lefutottuk. Mikor menni készültünk persze az eső is eleredt... Vártunk egy kicsit,majd egy kis esőtől nem lesz bajunk alapon erőt vettünk magunkon és elindultunk .. Fido-t most megkötni kész "öngyilkossággal" ért volna fel,hisz a nedves földút  rendkívül csúszós... Hogy ne menjen minden simán,az egyik helyi kutya valahogy kiszabadította magát a láncról... Részemről volt nagy ijedtség ,de szerencsénkre az eb rendkívül barátságos.
Visszakötöttem a helyére,de mint kiderült,ismét  meglógott... 2.alkalommal nem tudom mennyire tartósan,de sikerült normálisan kikössem. Tovább kellett menjünk,hogy megnyugodjon.... Fidot egészen a benzinkútig meg sem kötöttem , szépen futott mellettem ,szinte egy lélek sem volt az utcán,szóval miért is legyen megkötve?  az volt a legbiztonságosabb mód a csúszós úton való közlekedéshez...
Itthon pár órániy pihenés után teljesen újratöltődött így az esti sétánál ismét alkalmam nyílt gyakorolni vele...
És megint lenyűgözött az "álomfiú"... egyre szebb és szebb a szemkontaktusa *______* folyamatos , és ahogy néz ... <3