Egy kutyamentor naplója 66.rész avagy Ennyi volt??

Fido és Zsombi

Nem kezdem el magyarázni a címet,majd hamarosan rájöttök,hogy mire utal ;)
Még szerdán-csütörtökön megbeszéltük ,hogy kisétálunk az ebekkel Síkvölgyre...
A meleg miatt kicsit talán hosszabbnak tűnt a táv,de mi jól bírtuk...
Viszonylag hamar kiértünk , ahol nem kellett sokat várjunk a +2 ebre :)
Először Zsombit engedték ki , aki örömében percekig a nyakamba kapaszkodva puszilt , és örömködött...
Látszott rajta,hogy mennyire örül , és mintha el sem akarna engedni egy pillanatra sem...
Mikor kicsit lecsillapodtak a "kedélyek" , rácsatoltam a nyakörvét , majd  a pórázt ..

Zsombi

Amint kész lettem , már jött Angel is , Ametiszt tesója , akit valamivel bonyolultabb művelet volt megkötni... Egy szép Rogz-os nyakörvet találtam neki , meg egy kék pórázt :)))
   Fido is izgatott lett,hisz már rég találkozott velük.. Viszont hamar sétaképes állapotba került ( azaz nyugodt lett )..
 A tóhoz egy kis séta után meg is érkeztünk.. Csak pár pecás volt kint rajtunk kívűl... Próbáltunk úgy "elhelyezkedni" ,hogy ne zavarjuk őket , a pancsoló ebekkel...
Természetesen Nyuszi (Fido) volt az első aki vizes lett :)
Zsombi szokásához híven lepihent az árnyékba , hogy ott simogassam , kényeztessem , míg a tesók a parton rohangálnak...
Nagyon jól eljátszottak , mindenki jól érezte magát...
Még egy varangyot is találtunk,akit épp a reggeli napozásában zavartunk meg...
Egy kis idő múlva tovább mentünk, hogy ne csak egy helyben "üldögéljünk" ...
Az erdős ösvényen sok ibolya és hóvirág "illatozott"...
 Csináltam is pár képet róluk,bár ez nem volt a legegyszerűbb,amikor egy nagytestű kutya (Angel) lóg rajtam , és enné a hajpántomat...
Mielőtt visszamenetünk volna ,még megálltunk a tó "vége" felé ,és csináltam pár képet... avagy a kreativitás ismét megmutatkozott....
 És hogy végre eláruljam ,mit értek a furcsa cím alatt : valószínűleg utoljára (vagy még 1 alkalommal) láttam Zsombit... Ennek az az oka,hogy van GAZDIJELÖLT ... Ennek nagyon örülök,hisz megérdemli,hogy végre normális életet élhessen egy szerető családdal... Nekünk sajnos nem jön össze,hogy el tudjuk hozni , ezért nagyon örülök,hogyha végre boldog lesz egy gazdival...
de a fejleményekről majd még írok... Addig is kéretik szorítani...
  Végül a kapu előtti kb 10-15 perces várakozás után , búcsúzkodás közben visszavittem a kennelbe ..
Hazaúton Fido ügyes volt .. Egészen míg ajándékot nem kaptam tőle egy akkor elejtett egér képében...
 Képek : KATT