Soha jobban + egy kis....

Tud élni az eb :P

Igen-Igen :D
"mentális" értelemben még a közel 3 év alatt talán sosem volt ilyen jól.
Örül , játszik , ismerkedik , és mindent kipróbál,megkóstol.
Úgy viselkedik , mint egy kölyök kutya.
Ez végül is minden szempontból jó .
A tudást is szívja magába,mint egy szivacs :D
Egész nap csak játszana :))
Talán most pótolja , azt , amit kihagyott kölyökkorában ...
Az első támadás után már nem volt ugyan az a kutya.
Neki végül is nem az a  "szokásos" kölyökkutya élete volt.
Séta időben , ha találkoztunk más kutyával nem a játszótársat látta benne , hanem  attól félt , hogy bántani fogja.
Amúgy sem volt a bátorság mintapéldánya , de az elsőt követő további 6 támadás után már nem volt önmaga.
A Séták rettegéssel teltek , mert szavakkal nem is lehet leírni , hogy mit művelt félelmében , amikor egy fajtársát látta.
Sok foglalkozás után annyit már sikerült elérnünk , hogy pár ismerős kutyától nem meneküljön , ha szembejönnek.
Ha más kutya jött  , amikor még távolabb volt , ugatott rájuk , hátha akkor elmennek , mert a legjobb védekezés a támadás.Ha közelebb jött pár lépéssel is , már behúzott farokkal , nyüszítve menekült el.
Hiába nem akarata bántani a másik kutya , rettenetesen félt.
Mind a kis és a nagy termetű kutyákkal ez volt a helyzet.
Amilyen kutyás rendezvényre csak tudtunk elmentünk , hogy megtanulja : nem minden kutya olyan rossz.
Nagyon nem használt sokat ez a módszer , mert ott teljesen máshogy viselkedett.
Tudta,hogy itt szerepelni kell , és a kutyákat több-kevesebb sikerrel megpróbálta kizárni.
  Mostanában jutottunk arra a szintre , hogy olyan,amilyennek lennie kellene.
Még mindig tart egy kicsit , de már egyre jobb,és jobb.
Már nem fél úgy,mint korábban.
Barátkozik mindenkivel :)
És bár ez lenne a "normális" , de nem egészen mondható normálisnak vagy átlagosnak azt , amin keresztül ment kölyökkorában.
Nem túl részletesen írtam le , de ez így is bőven elég.