Az utóbbi napokban nem tudtam úgy foglalkozni Fidoval , ahogy szerettem volna.
Kevesebbet is sétáltunk a hülye idő miatt.
Ma viszont végre jó idő volt , így le is mentünk egy rövidke "túrára".
A Penny mellett lecsatoltam a pórázról , és egészen a nádas 2. elágazásáig szabadon követésben sétáltunk.
A már mindenféle növénnyel benőtt kis ösvényen haladva küldtem előre , hogy mehet szaladgálni és, szimatolni .
Nagyon büszke voltam rá , hisz nagyon erős benne a vadászösztön , első szóra otthagyta a "nyomot" .
Most valamiért forgalmasabb volt , több ember és járkált a közelünkben.
Szólnom se kellett neki , még csak nem is érdeklődött a járókelők iránt.
Tovább haladva egy magyar vizslát pillantottunk meg. Fido előbb kiszúrta , mint én , de csak szépen állt egy helyben , és várta , hogy mit mondok neki.
Megfogtam a nyakörvét , egy gyors távoli szóváltás a gazdival ,és próba szerencse , elengedtük őket játszani.
Szerencsére a két kutya nagyon jól elvolt.
Miközben az ebek szaladgáltak , mi is jót beszélgettünk.
Megtudtam , hogy a Vizsla neve Vándor , és hogy a Tappancsból fogadták örökbe.
Ők már a 4. gazdái és ezért adták neki azt a nevet , hogy vándor.
Jót játszottak , bár hamar kifáradtak a hirtelen jött meleg miatt.
Nemsokára ők is és mi is hazaindultunk.
Fido hazafelé már alig bírt jönni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése