Egy kutyamentor naplója 43.rész avagy haladunk....

Mi ez a???- nézés

A heti programomat alaposan átszervezték , így csak ma (azaz szerdán) tudtam kijutni síkvölgyre.
Reggel lassan telet az idő , és 11:35 után jóval indultam el.
Nem mentem túl gyorsan , és 12 órakor már kint is voltam.
Pont jókor , ugyanis pont akkor vitték be az elöl lévő udvarról a kutyákat , hogy jöhessen a következő társaság.
Letettem a bicót a "helyére" , bevittem a táskám és kicsit "pihentem".
Kivittem az ebédet Husiéknak , meg beszélgettünk egy kicsit , a cserék között.
Az udvaron Husit úgy kellett "levakarjam" magamról.
Még sosem örült nekem így ezelőtt . Attól kezdve ilyen velem , amióta eltűnt , és megtalált egy reggel....
Fél 1 lehetett , amikor Zsombit kihoztam sétálni.
A megszokottól eltérően nem tó kört mentünk.
Az ellenkező irányban indultunk el , ahol kicsivel forgalmasabb az út mind ember mind jármű szempontjából.
Kíváncsi voltam , hogy mennyire bízik bennem ( mennyire vagyok neki én a "biztos pont" ) , hogy veszi az új dolgokat.
Nem számítottam semmire , csak mentünk és így volt a legjobb... Bíztam benne és ő is bennem.
Addig sétáltunk az út szélén , míg az eldugott kis tisztásra nem értünk.

Az út mellett volt egy kis beugró a fák között...Ott kell bemenni , és egy kis erdőszéli tisztásra érsz.
A kis mezőn áthaladva megérkeztünk arra a helyre , ahová terveztük . A fák (és az erdő) teljesen körbevett minket.Az útról érkező zajokat a szoros sorbán álló fák nem engedték át.
Egyedül az erdő és a kis tisztás "zaja" hallatszott. Tücskök és sáskák "zümmögő" ciripelése , madarak csiripelése.
Eleinte picit bizonytalan volt , de pillanatok alatt feloldódott.
Rengeteg puszit kaptam tőle , majd elfeküdt , rámtette a mancsát és rám nézett . Ezt a pillanatot nem lehet leírni.
Ahogy nézett , ahogy biztonságban érezte magát a jelenlétemben , még akkor is ha teljesen más környezetben voltunk , mint amit ő megszokott.
Ha arrébb mentem egy kicsit , egyből jött utánam és mellett leült , félig rám támaszkodva.
Fido flexijét is kihoztam neki , mivel elengedni itt nem szerettem volna , de így mégis csak tud mozogni , szaglászni.


Lassan visszaindultunk , de még mielőtt visszamentünk volna , lementünk a tóhoz is.
Elkezdtük gyakorolni a beállított fotó alapjait gyakorolni , és nagyon jól ment.
Egy kb. fél órát "pihengettünk" és nézelődtünk.
3ra mentünk vissza. Szegényt alig tudtuk betenni a kennelbe.
Bár most jobb volt mint , szombaton.
 Erős túlzás lenne az mondani , hogy utána segítettem , inkább csak azt mondom (vagyis írom ) , hogy még ott maradtam.
Este 6 óra után nemsokkal értem haza.
Fido-t levittem gyorsan egy kis sétára , majd mentem is tovább...

összes kép : KATT